Hegypásztor kör
A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas megyei Oszkó (652 fő) községben. A nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni, a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be. Az alapítók célja az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait.
Az eredeti elképzelések megtartása mellett az egyesület tevékenysége jelentősen kibővült az elmúlt 25 év alatt. Vidékfejlesztés, értékvédelem, turizmusfejlesztés, szőlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgáltatások, helyi termékek felkarolása: csak néhány címszó a széles palettából.
A Mol Zöldövezet programban kitűzött céljuk az volt, hogy az Egyesület birtokában levő területen őshonos gyümölcsfákat telepítve egyfajta génbankot hozzanak létre, pihenőparkkal kiegészítve. Ez tehát egy olyan program, amelyben a szervezők a faültetés lehetőségében a zöldfelület/pihenőtér növelésén túl más funkciót is megláttak és ezt a saját céljaikhoz (hagyományőrzés) tudták igazítani.
A „Legyen egy fád” felhívásuk keretében Oszkó község gyermekeinek, valamint a környék iskolás és óvodás gyermekeinek ajánlották fel azt a lehetőséget, hogy egy őshonos gyümölcsfát ültessenek el a családjukkal.A fák a gyermekekkel együtt cseperednek majd. Figyeltek arra is, hogy a gyümölcs és egyéb fák kiosztásakor az életkornak megfelelő nagyságú fát ültessenek el a gyerekek a szüleikkel. Minden gyermek az elültetett fa mellé egy táblát kapott melyen szerepel a neve és születési dátuma. Kimondottan olyan gyümölcsfákat telepítettek, amelyek ma már ritkaságszámba mennek. Így az elültetett fák között újra fellelhető a cigányalma, a batul, a koszos, az eperalma, a naspolya, a birs, összesen 95 fafajta.
Az ültetés tejes egészében csapat munka volt. Gondosan megtervezték, hogy hova milyen gyümölcs és egyéb fa kerüljön. A gödrök kiásásában egy vállalkozó segített. A faanyag beszerzését az asztalos intézte, aki igyekezett időtálló faanyagot választani. A kivitelezést is ő végezte el, majd segített a pad kihelyezésében is. A faültetés során új kapcsolatok alakultak, megindult egyfajta kommunikáció a családok, a gyerekek között is. A családok kérésére ezután minden évben megünnepelik azt a napot, amikor a fákat elültették, így ezek a „születésnapok” is újabb közösségi eseményt jelentenek a falu számára. A génbank létrehozását túl a szervező csapat értéknek tekinti azt is, hogy aki fát ültetett és a nevét adta hozzá, az felelős a fa gondozásáért is, így a gyerekek a gyökereiket, a településhez való kötödésüket is erősítik.
