Tanácsok

Megkérdeztük a korábbi Zöldövezet nyerteseket, hogy a saját tapasztalataikat átgondolva, milyen tanácsokkal látnák el a friss Zöldövezet pályázókat. Javaslataikból az alábbi lista született:

A terület kiválasztása

Körültekintően kell kiválasztani az érintett helyszínt, objektumot. Például ne olyan területet válasszunk, amit gyakran veszélyeztet árvíz, belvíz. Az elültett növényeket persze öntözni kell egy darabig, de nem így....

Még a döntés előtt fel kell venni a kapcsolatot a terület tulajdonosával, és tisztázni kell az együttműködés lehetőségeit, valamint hogy a tulajdonos (önkormányzat) milyen fejlesztéseket tervez a kiszemelt területre és/vagy annak környékére. Kellemetlen ugyanis, amikor a megnyert pályázat megvalósítását azért kell 1-2 évvel későbbre halasztani, mert időközben olyan munkálatok kezdődnek a területen, amelyek nem teszik lehetővé (vagy megnehezítik) a terület megközelítését, a parkosítást, stb.

A munkálatok megtervezése

A munka előtt pontos és reális terveket kell készíteni, így kevesebb meglepetés ér bennünket később. Ebbe érdemes szakembereket is bevonni. Be kell szerezni (ha van) a terület közműtérképét, fejlesztési tervét, kertészeti tervét és ezekhez igazítani a saját elképzeléseinket.

Érdemes idejében (még a tervezés szakaszában) megvizsgálni a kiszemelt terület talajszerkezetét. Előfordulhat ugyanis, hogy a felszín alatt a vártnál jóval keményebb vagy sittes a talaj, ami egyrészt bekorlátozza az ültethető növényfajok listáját, másrészt pedig jelzi, hogy a talaj fellazításához majd munkagépeket kell szerezni.

Érdemes mindig több időpontot kijelölni a munkálatokra, mert az időjárás bármikor közbeszólhat. Persze lehet szakadó esőben is ültetni, annak is megvan a hangulata.

Az időpontokat érdemes idejében egyeztetni a település más aktív csoportjaival is. Így elkerülhető, hogy véletlenül pont ugyanarra a hétvégére szerveződjön több esemény is.

Jeles napokra csak akkor szervezzük faültetést, ha a jeles napra szervezett programsorozat szerves része lehet a mi programunk. Ellenkező esetben a többi rendezvény elszívja a potenciális önkénteseket és egyedül állhatunk neki a kemény munkának, míg a többiek kemencés lángost eszegetnek 300 méterrel odébb.

A közösség bevonása, együttműködések

A közösségi tervezést komolyan kell venni. Már a program elején fel kell venni a kapcsolatot a település intézményeivel, szervezeteivel és magánszemélyeivel, az elképzeléseket ismertetni kell velük, különben nem fognak részt venni a programban. A tervezés fázisában teret kell adni annak, hogy ők is ötletelhessenek, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy nekünk vannak a legjobb ötleteink.

Kapcsolatba kell lépni a polgármesterrel (vagy az érintett alpolgármesterrel), a főépítésszel, a főkertésszel, a „zöldítésekért” felelős szakemberrel (ha van ilyen), és ha önkormányzati a terület, akkor az azt gondozó céggel. Sok hasznos segítséget, információt kaphatunk tőlük.

„Apró munkák” (pl. szemétszedés) elvégzéséhez érdemes kapcsolatot keresni olyan intézményekkel, ahol „sok kéz” van, pl. óvodák, iskolák, civil szervezetek, közösségek, sportegyesületek. A közös összejövetelen (ötletbörzén) meg kell állapodni velük a feladatokban és azok elvégzésének időpontjában.

Média, a program kommunikációja

A folyamatos kommunikáció nagyon fontos ahhoz, hogy mindig napirenden (és így a fejekben) legyen a Mol Zöldövezet program. A részeredményekről is érdemes beszámolni.

Ha lehetőség van rá, a média valamelyik képviselőjét is vonjuk be a program „vezérkarába”, mert így ők is magukénak érzik a munkát, következésképpen a tudósítások sűrűsége és hangulata is más lesz.

Ha van honlapunk, internetes felületünk, azon legyen folyamatosan követhető a munka állása, tehát minden lényeges hírt tegyünk fel rá az elvégzett munka és segítők megnevezésével, lehetőleg fotókkal.

Területrendezés, növények

A növények elültetése előtt gondoskodni kell a talaj előkészítéséről. Nagyobb földmunkákhoz (talajgyalulás, árokásás, fáknak gödörásás, stb.) fel kell venni a kapcsolatot olyan cégekkel, vállalkozókkal, akik ebben tudnak segíteni.

A növények szállításáról egyezzünk meg előre a kereskedővel (kiszállítás ára és időpontja). Általában nem szállítanak ingyen, még nagyobb megrendelés esetén sem! Volt már olyan, hogy ez a szállítás előtti napon derült ki, így - értelemszerűen - ennek a költségei nem szerepeltek a pályázatban.

Figyeljünk arra, hogy ne villanyvezetékek alá ültessük a fákat, mert pár év múlva rá fognak nőni a vezetékre....

Iskolaudvarokon, de egyéb területeken is figyeljünk arra, hogy olyan növényeket ültessünk, melyekre az emberek többsége nem allergiás.

Vegyük komolyan a Zöldövezet kiírásban azt a tételt (is), hogy őshonos fákkal, cserjékkel kell tervezni. A programvezető új fajlistát kér be, ha a pályázatban nem ilyen növényeket szerepeltetünk.

Költségvetés, pénzügyek

Vegyük figyelembe, hogy bizonyos termékek (pl. faanyag) árában évről évre változások történhetnek, így lehet, hogy a program megvalósítása során kevesebb anyagot tudunk vásárolni az adott összegből, mint ahogy terveztük.

Érdemes egy hozzáértő szakember segítségét kérni a felhasználandó anyagok (festékmennyiség, csavarok stb.) kiszámolásához.

Sokszor kaphatunk szóbeli ígéreteket adományokra, felajánlásokra, de tapasztalatok szerint ezekre nem lehet 100%-ban támaszkodni, így ezeket inkább ne kalkuláljuk bele a költségvetésbe, legfeljebb csak akkor, ha írásos megállapodást kötöttünk róluk.

A program adminisztrációja

Részletekbe menően el kell olvasni a pályázati kiírást, mert ezzel sok fölösleges munkától kíméljük meg magunkat.

Érdemes a szervezés, tervezés első pillanatától kezdve dokumentálni az egész programot, mert ezzel elkerülhetjük az utólagos kapkodást és felesleges munkát. Ajánlatos vezetni:

• eseménynaplót
• pénzügyi nyilvántartást
• fotó- és videótárat
• sajtófigyelést
• levelezési naplót

Folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a pályázat kiírójával (programvezetőjével), küldjünk meghívót a nagyobb események előtt, és minden kétséges ügyben kérjük ki a programvezető véleményét, tanácsát. Ezzel megkíméljük magunkat a melléfogásoktól és a későbbi kritikáktól. Vegyünk részt a pályázat kiírója által szervezett tájékoztató összejövetelen. Ha nagyon profik vagyunk az ügyben, akkor is mondhatnak olyat, ami új, ami változás, ami a lebonyolítás miatt fontos. És mindenképpen hasznos személyes kapcsolatot kialakítani.

A program lezárása

Köszönetként a munka befejeztével (és a program közben megjelenő hírekben) mindig fel kell sorolni, kik segítik, segítették a munkát.

Oklevelekkel, emléktárgyakkal is meg lehet köszönni a segítséget.

Akik részt vesznek a munkában bármilyen kis mértékben, azok a későbbi gondozásban, megőrzésben is jobban jelen lesznek.

A munka (a projekt) befejeztével tartsunk „lélekhez szóló” átadási ünnepséget, sok köszönettel. Ha lehet, kössük a helyi közösség valamely kiemelt ünnepéhez, rendezvényéhez (városnap, falunap, búcsú stb.) vagy társadalmi ünnepnaphoz.

A közösség munkájával és annak köszönetével mindig merjünk (akarjunk) kiállni a nyilvánosság elé, hogy a példa követhető legyen, és a benne résztvevők élvezhessék a nyilvánosságot és lakóhelyük köszönetét.

Nem kell, hogy ezeken a „köszönet-ceremóniákon” csak a projekt irányítói szerepeljenek. Mindig lehet (és jó) találni „magasabb” és „fontosabb” embereket erre.