Aquincum Mocsáros Egyesület

A zsúfolt Budapestnek kevés olyan szép része van, mint a Gladiátor utcai park.
Kézenfekvő a kérdés, hogy mi az érdekes ebben a zöldfelületben? A park létrejöttének megismerését követően azonban már érhető, hogy mi adja a különlegességét ennek a helynek.

A Békásmegyeri HÉV vonalával párhuzamosan futó Gladiátor utca lakói hosszú évekig kénytelenek voltak elviselni, hogy a természetvédelmi terület illegális szemétlerakóként üzemeljen. Mindennaposak voltak a környéken a betörések, a szemétből a hajléktalanok kábelt kerestek és találtak, majd égettek is, sőt, a terület állapotának köszönhetően gyakran kellett patkányírást rendelniük a lakóknak. Ezt megunva kezdtek szervezkedni a helyiek. 1999-ben a területre utalva Aquincum-Mocsáros néven Egyesületet hoztak létre, majd sűrű látogatói lettek a helyi önkormányzati fórumoknak, meghallgatásoknak.
Első sikerüket akkor érték el, amikor a Sportminisztériumhoz pályáztak és nyertek – bár a költségeket jóval alulmúló - összeget játszótér kialakítására. Nagy szerencséjükre, időközben a mintegy 6 000 négyzetméteres terület is a szervezet kezelésébe került.


Az Egyesület a helyiek segítségével kitakarította a területet, a heroikus munkát jól mutatja, hogy több mint 300 köbméter hulladékot szedtek össze.A szervezet sikeresen megállapodott a Főkefével, így a cég ingyen elvitte az összegyűjtött hulladékot. Az emberek pedig a saját erejükből folytatták a munkát, évről-évre egy kicsivel többet tettek hozzá, egy kicsivel tovább építették, szépítették a területet. A terveket egy helyi önkéntes készítette olyan módon, hogy a területen élők időről-időre összegyűltek és elmesélték, megvitatták álmaikat. Bár a tervekben szereplő tó azóta sem készült el, a terület lakói nem adják fel. Először csak füvesítettek, majd szelektív hulladékgyűjtőt alakítottak ki, kerítést építettek, betonoztak, festettek. Az eseményekről a környékbelieket és a közelben lévő gimnázium diákjait a saját költségükön nyomtatott és a helyieket érintő hírekkel megtöltött zöld újság hasábjain értesítették. A játszótér átadására a sok-sok önkéntes munkát követően végül 2002-ben, Mikuláskor került sor, amitől csak még vidámabb lett a hangulat. Látva a befektetett munkát és az ennek eredményeként létrejött fejlődést a helyi vállalkozók is hozzájárultak a terület csinosításához. A szerszámok tárolásához, a találkozók megtartásához került egy faház, a harapnivalót a közeli étterem és a helyi cukrászda biztosította, a kertészt hívni sem kell, magától, önkéntesen nyírja minden évben a sövényt és végzi el a szükséges gombaölő tevékenységet.
Az Egyesületnek sikerült egy igazán hangulatos parkot létrehozni az önkéntesek, a pályázatok és a helyiek adakozásából. A több mint tíz év alatt megpályázott 8 millió forintnak és a majdnem ezer önkéntes munkájának köszönhetően ma már focipálya, teniszpálya, park és játszótér fogadja az odalátogatókat. A bográcsozó hely használatához már-már hónapokkal előre kell időpontot foglalni. További terveik között szerepel a természeti értékeket bemutató tanösvény, halastó és sok egyéb kialakítása, kezdve a szánkózó dombtól egészen a helyi öko-óvodáig.
Ami igazán örvendetes, hogy a lokálpatrióták nem csak egy olyan helyet hoztak létre, ahova Soroksárról is érkeznek látogatók, hanem hagyományokat is kialakítottak. Minden évben vannak sportversenyek, gyereknap, közös takarítási nap főzéssel egybekötve, mikulás, stb.
A fentiekből is látszik, hogy amikor a szervezet pályázott a MOL Zöldövezet programjára, a közösségi tértervezés a szervezetnek már nem volt újdonság, így könnyen vették a Magyarországon még nem elterjedt módszerrel járó akadályokat. Pusztán, a korábbi évek során összeállított és folyamatosan, az állandó találkozók során frissített terveket kellett elővenni az asztalfiókból.

A programtól kapott támogatást a szervezet a későbbiek során kerítésként funkcionáló sövények és gyümölcsfák ültetésére fordította.
Ez egy újabb lépés a soha véget nem érő folyamatban, ami egy közösségi tér kialakításával és karbantartásával jár.

Kós Károly tér 4. Összefogás Botfáért Egyesület